Szeretem, hogy ugyanaz az Atyánk;
Szeretem, hogy ugyanaz a Hazánk;
Tetszik, mikor arcát láthatom két szemedben.
Szeretem, hogy ugyanaz a hitünk;
Szeretem, mikor összeforr a szívünk;
S trónja elé állhatunk, dicséretben.
Bocsi, hogy olyan sokszor bántottalak,
Amikor nem hallottad, a hátad mögött átkoztalak;
Aztán, szemedbe néztem, azt mondtam: Áldjon meg az Úr!
Szégyellem az egészet, és bánom piszkosul.
Aztán, rájöttem, a Vér miatt a testvéred lettem,
és egy hajóban evezünk már, te és én, mi ketten;
Figyi, meg kell, hogy találjuk a közös nevezőt,
Gyere, gyűrjük fel az ingujjat, húzzuk az evezőt!