Én valahogy itt maradtam a régi világból, Bennem még a szerelem is más valahogy lángol. Nem értem az új nótákat, csak a régi kéne, Én
még mindig hiszek abban, hogy
aminek megmaradtam, -nem jött
el a vége!
Én valahogy itt maradtam a régi világból, Az én gyötrött
szívem ma is makulátlan, jámbor. Azért is csalódtam mindig, mert a szívem tiszta,
Ilyen leszek én már végig, csak a hitem, azt a régit,
-azt adnátok vissza!