Nem osztják a boldogságot, gazdagságot egyformán az égbe',
Kinek sok jut, kinek kevés, az életet senki nem így kérte!
Boldog, kinek a több jutott, vagy csak úgy tesz, mintha boldog volna,
Szegénynek meg nem jut soha, egy jó falat az asztalra, déli harangszóra.
Igaz, hogy a boldogságot, gazdagságot senkitől nem kértem.
Nekem is a kevés jutott, de én így is oly vidáman éltem. Nem vágytam a gazdagságra, boldogságom mégis megtaláltam,
Tiszta szívvel, üres zsebbel, de mindenkor emelt fővel, a világot jártam.