Panaszkodni sosem szoktam, nem tartottam én okos dolognak.
Hiába is tettem volna, segíteni rajtam úgy sem szoktak.
Eldurvult az egész világ, mindenki a maga útját járja, Mindegy az, hogy egyedül él, vagy van mégis egy igaz barátja.
Panaszkodni sosem szoktam, nem késztetett az életút arra.
Bár sok rosszat tapasztaltam, nézhettem én jobbra épp vagy balra.
A sok rossz közt megtaláltam merre vigyen az életem útja, Ezt az utat megtalálni, bizony nem is minden ember tudja...