Százados úr jelentem, barna babám van nekem, tűzről pattant, a világon nincs párja.
Szép a szeme, fekete, csavarintós az esze, még talán a fiskálist is túljárja.
Ezért kérem alássan, engedelmét, hadd lássam meg estére,
Mert az ilyen fehérnép, nagyon könnyen odébb lép, ha az ember nem jól néz a szemébe'.
Százados úr jelentem, a babámat megnéztem, ott töltöttem el az egész időmet.
Kimentünk a kiskertbe, beleült az ölembe, úgy vallottunk egymásnak nagy szerelmet.
Megkérem hát, ha lehet, írja meg a szabadságos levelet! Mert ezután másképp lesz, a Katiból asszony lesz, papucs- kormány alá adtam fejemet!