Hallgattam a rádiót, és egy lány énekelt,
Egy rozoga házról szólt a dal, és egyre jobban érdekelt.
Jó lett volna tudni, de nem mondták nevét,
hangját hallva elképzeltem, hogy eszményien szép.
Nem tudtam, hogy ki lehet ő,
de máris szerettem,
és reménykedtem, hogy egyszer talán
megismerhetem.
Barátnőm egy este egy fekete srácról mesélt,
egy bulin látta játszani, de nem tudta a nevét.
Olyan ugribugri-fajta, és mindig mosolyog,
egyre jobban érdekelt és izgatott a dolog!
Nem tudtam...
Tudom már a neved, és ismerlek már jól.
Nekem is van néhány dalom, ami rólad szól.
De mit hoz majd az élet, azt még te sem tudhatod,
mert a rádiót azóta is gyakran hallgatod.
Nem tudtam...