„- Csak sok receptet írj, mert a patika is az enyém!
Mindegy, hogy mit, a beteg úgyis csak cukrosvizet kap.
- És ha meghal?
- Nem tesz semmit. A temető is az enyém. Mindenkinek díszsírhelyet adok.
- Ó, kezdem érteni!”
Egy cipőben járunk, vagyis egy hajóban evezünk
Ha tetszik, ha nem, mi emberek lehetünk
Itt, ebben az életben, ebben a világban
Isten jól kifundálta, senki sem hibátlan
Édesanyám imádom, és sokszor ő sem érti,
Mivel állunk szemben? Mitől kéne félni?
Nézz körbe a családban, kik is a te véreid
Nem akarják látni, pedig ők is megérdemlik
Minden ember joga, hogy tudja az igazat.
A híradó csak mese, a parlament csak kirakat.
Már nem is ők oltanak, hanem Te önként magad
Hozzád nem kell irányító, elegek a szavak
Félholt terhes nők meg elrabolt ampullák
Még mindig nem érted, hogy a csillagokat lekamuzzák
Fiatalok, idősek, na és a kismamák
Vagyis népünk gyökerei ezért fontos, hogy kiírtsák
Te komolyan nem érted, hogy útban van a magyar
Mert aki gondolkodik, az a képletbe bezavar.
Volt egyszer egy ország, az én országom,
Ahol egyre többen láttak át a sűrű homályon.
(Refr:)
Volt egy ország, meg még pár ezer ampulla
Bizony jó volna, ha mindenki aludna
De Feri felébredt tűvel a karjába
És nem enged téged az ördög markába.
Egy ország, meg még pár ezer ampulla
Bizony jó volna, ha mindenki aludna
De Feri felébredt tűvel a karjába
És nem enged téged az ördög markába.
Szex és New York, Mónika Show meg Unicum
Csak ennyi kell, aztán vigyorog a publikum
A heti hetes vicces, a holokauszt szörnyű
Ennyi a szabálykönyv, ennyire könnyű
A te diplomád annyit ér, hogy én azt ki se mondom
Valahogy úgy képzeld el, mint egy elhasznált kondom
Ti managerek vagytok, és sztárokat néztek
Nem kell boszorkányság, könnyen megidézlek
Meetingekre jártok, és welcome-drinket isztok
A karriered valójában csak némi légypiszok
Kinek nem fáj Trianon, nagyon mélyen alszik
És ebben az állomban bizony buzik a faszik
A nők meg szinglik, kik megmutatják a világnak
Se gyerek, se család, csak cipők, meg piálnak
De ez se elég nekik, mert túl sok ez a csürhe
És túl jó ez a föld, főleg, ha másokat etetne
Hétmilliárd helyett, egy is bőven elég
Kettőnk közül barát, melyikünk a veréb?
Melyikünk érti, hogy mi folyik a világban?
Én csak segíteni jöttem, mert Feri sem hibátlan.
(Refr:)
Volt egy ország, meg még pár ezer ampulla
Bizony jó volna, ha mindenki aludna
De Feri felébredt tűvel a karjába
És nem enged téged az ördög markába.
Egy ország, meg még pár ezer ampulla
Bizony jó volna, ha mindenki aludna
De Feri felébredt tűvel a karjába
És nem enged téged az ördög markába.
A ti anyáitok lehet, terhesek voltak
De a mi anyáink áldott állapotban vannak
Valójában ti vagytok a teher ennek a világnak
De egy szép napon feloldjuk e gyilkos súly alól
(Refr:)
Volt egy ország, meg még pár ezer ampulla
Bizony jó volna, ha mindenki aludna
De Feri felébredt tűvel a karjába
És nem enged téged az ördög markába.
Egy ország, meg még pár ezer ampulla
Bizony jó volna, ha mindenki aludna
De Feri felébredt tűvel a karjába
És nem enged téged az ördög markába.
„- Rendelje el az egész szigeten a kötelező újraoltást forralt vízzel!
- Oltás? Nem rossz! Kinevezlek főorvosnak. Oltás az egész sziget lakosságának!
- És a szigetre érkező idegeneknek is dollárért.
- Hm… Pompás! Kinevezlek egészségügy miniszternek.
- Ó, köszönöm. És aki dupla díjat fizet, annak elengedjük az oltást.
- Grandiózus! Ezennel kinevezlek pénzügy miniszternek is.
- Ezt mégjobban köszönöm!
- Már holnap törvényt hozok a kötelező oltásról.”