Sorsod kemény, gond nem apad-,
Áll a szekér, óra halad...
Álmok helyén fáradt föld vár,
De remény fakad.
Érzed Őt, bár láthatatlan.
Más alakban, árnyalatban,
De végigkísér, mindig ott van...
Ne nézd hogyan!
Szalad a világ,
szabad, aki félreállt...
Utad a cél, és nem bűn, ha tévedtél.
Te vagy a világ:
Repül, aki szállni vágy...
Susog a szél, hogy másként is élhetnél.
Mire vágysz?
Mire vársz?
Lehetsz más, mint rég,
Mehet máshogy még,
Ma ne hibázz!
Mire vágysz?
Mire vársz?
Nem a múltad a tét,
Nem a holnap szép,
Ma ne hibázz!
Éld meg álmod, most vagy soha!
Döntened kell: csönd vagy csoda?
Fáj is talán-, de többet érsz majd ha elérsz oda.
Érted Őt, bár érthetetlen.
Messzi fényben, képzeletben,
De végig ott él életedben... hát ne félj sosem!