A lélek kútja mély, vaksötétbe fúl
Ahova fény nem jut, a téboly ott lapul
Egy lappangó lidérc, jelenésre várva
Belőle sarjad a rontás virága
Itt lent a Földön jár, túl sokat láttad
Zsoldja a gyötrelem, nyomában a bánat
Ö a gyűlölet, a harag atyja
Megkörnyékez, újra meg újra
Benned él legbelül, riasztó lárva
Ö az ős gonosz, bomlott agy álma
Egy veszett dög, ami láncait rágja
Káin bűne, az Isten átka
Refr.:
Előtör belőled, lidércfény
Karmait döfi feléd
A tudat, hogy létezik
Beléd mar. A félelemből él
Akkor tör rád, ha épp, senki sem várja
A lelked farkasa, szellemed árnya
Ha egyszer megvadul, nagy lesz az ára
Testedbe ég a fenevad száma
Refr.:
Előtör belőled, lidércfény
Karmait döfi beléd
A tudat, hogy létezik
Beléd mar. A félelembol él
Csak egy hajszál választja el a jót a gonosztól!