Emlékszem még
Arra az estre,
Egy furcsa randi hátulütője
Lett a dolog következménye.
Nem gondoltam volna, hogy baj lesz belőle.
Vacsira invitáltalak, nem pedig arra
Hogy összevissza zabálj, mint egy marha.
És végre itt van a pillanat,
Hogy ágynak döntve végezzem a dolgomat,
De arcodat fehérség önti el.
Vajon miféle ez az égi jel?!
Refrén:
Vártál volna még egy percet,
Akkor talán megértem, hogy miért kellett.
Vártál volna még egy percet,
Akkor talán megértem, hogy miért kellett,
Oly hirtelen, hogy elmenj!
Oly hirtelen!
Vártál volna még egy percet,
Akkor talán megértem, hogy miért kellett.
Vártál volna!
Vártál volna!
Vártál volna!
Vártál volna, még egy percet,
Akkor talán megértem, miért kellet!
S láttam volna egy lányt, ki összecsinálja magát.