Nagyvárosban éltem szürke háztömbök között
És már attól féltem, hogy hozzájuk szürkülök
Aztán egyik nyári este történt valami
Megjelent a lakásunkban Komisz Maki.
A csapból csöppent oda? Tán a kitárt ablakok?
Vagy a nyitott mesekönyvből, a hatvanadik lapon
Tátott szájjal csodálkozott Peti és Matyi
Amikor bemutatkozott, hogy ő a Komisz Maki.
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés
Innen aztán szobánk rendje jól megváltozott
Kúszott-mászott a kis átok, és bolondozott
- Kétlábúak!- incselkedett, - Van itt valaki?
- Aki netán olyan ügyes, mint a Komisz Maki?
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés
Amikor elfáradt, kicsit lecsendesedett
Elmesélte mit csinálnak a majomgyerekek
A sok kacagás közben, bár nem mondta ki,
Egy kicsit elérzékenyült, a komisz maki.
És amilyen hirtelen jött, máris sietett
Azt mondta, hogy túl sok még a szomorú gyerek
Hiányzik az életükből a boldog nevetés,
Mindenkinek jól esik egy kis Meglepetés!
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés
Meglepetés, jó kis meglepetés
És ahogy kimondta, lett is meglepetés