Don't stop
Siska Finuccsi
verse:
Ne misztifikálj túl hiába dúl a Siskamania
Egy senki vagyok én is tb. ltp rap ária
A szavam közhely mégis páraknak halálos
Míg a halál el nem választ addig nem leszek magányos
ördögi körökben, glória fölöttem
Rajtam a harag lett úrrá mit a félelmemből szültem
Felbőszülten, a súlya alatt én is kikészültem
Nem várok csodát az élettől mindenre felkészültem
Emlékszem tagadtam magammal ellenkeztem
Nem akartam olyan lenni, mint Ti mégis olyan lettem
Csak megtettem. Sírok azon min régen nevettem
De ezek öröm könnyek, hogy a vér nem válik vizzé
A lángok felégetnek utcákat és tereket
De esküszöm, hogy soha nem felejtik el a nevemet
Eladtam a lelkemet a szónak tovább mennie kell
Kiállok bárkivel: Jöjjön aminek jönnie kell!
A nevem Finuccsi máskor maga a gonosz
Fegyvert kaptam ajándékból igy most én vagyok a soros
Ki a bűnt magára vállalja, tartja érte a hátát
De úgy hagyom el a pályát, hogy kifizettem a számlát
verze2:
Életem alkonyán a csendes végnek hajnalán
Nem érzitek a fájdalmam de sokáig én sem talán
Egy olyan útra lépek hol a híd leég mögöttem
Nem vágyom már e világra mindenbe beletörődtem
Telnek az évek már gomolyognak a felhők
Az enyém lett a 103 a 104 meg a mentők
Bloose Broavaz! A név is elrettentő
Azok kampón fognak lógni kik nem látnak a szemüktől
Köpök rá. Ennyi mára a törödés
Felakasztom a gecijét, hogy meg legyen a kötődés
Az árral szemben az életben egy vesztesnek látszok
De ahogy Qkától hallottam a túlélésre játszok
Engem az nem hat meg, hogy ki mekkorában van
Elöbb kelhettek fel nálam még is nekem korábban van
Vágod? Leszarom ki mekkorában van!
Amit te hozol füzetben az nekem szent korálban van
A nevem jegyzik akár csak Samut a régészek
Ha nem vágják a félkészek kezdem újból az egészet
Ne essetek szét amíg nem mondom, hogy tépjetek
Gyújtsatok tüzet aztán lépjetek...lépjetek...
Ne misztifikálj túl hiába dúl a Siskamania
Egy senki vagyok én is tb. ltp rap ária
A szavam közhely mégis páraknak halálos
Míg a halál el nem választ addig nem leszek magányos
ördögi körökben, glória fölöttem
Rajtam a harag lett úrrá mit a félelmemből szültem
Felbőszülten, a súlya alatt én is kikészültem
Nem várok csodát az élettől mindenre felkészültem
Emlékszem tagadtam magammal ellenkeztem
Nem akartam olyan lenni, mint Ti mégis olyan lettem
Csak megtettem. Sírok azon min régen nevettem
De ezek öröm könnyek, hogy a vér nem válik vizzé
A lángok felégetnek utcákat és tereket
De esküszöm, hogy soha nem felejtik el a nevemet
Eladtam a lelkemet a szónak tovább mennie kell
Kiállok bárkivel: Jöjjön aminek jönnie kell!
A nevem Finuccsi máskor maga a gonosz
Fegyvert kaptam ajándékból igy most én vagyok a soros
Ki a bűnt magára vállalja, tartja érte a hátát
De úgy hagyom el a pályát, hogy kifizettem a számlát
verze2:
Életem alkonyán a csendes végnek hajnalán
Nem érzitek a fájdalmam de sokáig én sem talán
Egy olyan útra lépek hol a híd leég mögöttem
Nem vágyom már e világra mindenbe beletörődtem
Telnek az évek már gomolyognak a felhők
Az enyém lett a 103 a 104 meg a mentők
Bloose Broavaz! A név is elrettentő
Azok kampón fognak lógni kik nem látnak a szemüktől
Köpök rá. Ennyi mára a törödés
Felakasztom a gecijét, hogy meg legyen a kötődés
Az árral szemben az életben egy vesztesnek látszok
De ahogy Qkától hallottam a túlélésre játszok
Engem az nem hat meg, hogy ki mekkorában van
Elöbb kelhettek fel nálam még is nekem korábban van
Vágod? Leszarom ki mekkorában van!
Amit te hozol füzetben az nekem szent korálban van
A nevem jegyzik akár csak Samut a régészek
Ha nem vágják a félkészek kezdem újból az egészet
Ne essetek szét amíg nem mondom, hogy tépjetek
Gyújtsatok tüzet aztán lépjetek...lépjetek...
kapcsolódó videók
