Ha most is várod még,
Álmod szép ígéretét,
Várj, míg fel kel majd a nap.
Ha látni sejtenéd,
Mi az éjben olvad szét,
Várj, míg fel kel majd a nap.
Egy új nap mindig új reményt ígér,
A végtelen sötétjét tépve szét.
A félelem határt kap, mint a lét,
Te csak várj, míg fel kel majd a nap.
szóló...
Ha meggyötört az éj,
Ha a múltad felszakadt,
Várj, míg fel kel majd a nap.
Ha kell, hogy tiszta légy,
Mint gyermek önmagad,
Várj, míg fel kel majd a nap.
S ha megzavart, hogy túl nyitott az ég,
A csillaggal telt végtelen túl mély,
S mint a bölcsőd, biztos gömbbe zár a fény,
Te csak várj, míg fel kel majd a nap.
szóló...
Ezért együtt leszünk míg végtelen az éj,
Együtt míg a Nap utoljára kél,
És együtt mondjuk annak ki még fél,
Te csak várj, míg fel kel majd a nap.
Te csak várj, míg fel kel majd a nap.