Tág még a világ, nem élhetsz egyedül,
Kell, hogy most is várj!
Van száz olyan út, ami rosszul sikerült,
De a jó még vár.
Hiszen mindig itt van a remény,
S a holnap rád talál.
Úgy elrohanunk álmaink elől,
Észre sem veszed.
Pont az, akit vársz egész életeden át,
Rég ott áll melletted.
Mert nem elég csak két szemmel látni,
Hát nyisd ki lelkedet!
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Életemen át mindig újra keresem.
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Mély sebeket vág most is még a szívemen.
Túl könnyű nekem, hisz kiénekelhetem,
Ami itt bent fáj.
De hidd azt el nekem, én is keresem,
Ami még rám vár.
Mert nem elég csak két szemmel látni,
Hát nyisd ki lelkedet!
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Életemen át mindig újra keresem.
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Mély sebeket vág most is még a szívemen.
Fogj át, van, aki mindig kell,
Fogjál, sohase engedj el!
Egyszer együtt is mondhatnánk:
Semmi sem választhat el!
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Életemen át mindig újra keresem.
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Mély sebeket vág most is még a szívemen.
Úgysem hiszem el,
Úgysem hiszem el,
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Életemen át mindig újra keresem.
Úgysem hiszem el, hogy elveszett a szerelem,
Mély sebeket vág most is még a szívemen.
Úgysem hiszem el.