Könnycsepp a semmiért
Di$er
Itt egy nagyszájú srác, aki ismét színre lépett
Az élet történetéből vetít eléd egy képet,
Szárnyaid nőnének, ha önmagadat adnád,
cserébe viszont a könnyedet hullatnád.
A szívhez szóló dal, már nem érdekel senkit,
Ami az élet rosszdolgain egy csepnyit enyhít,
Azt azért remélem hogy elvárhatom tőled,
Ha bajba kerülnél, hát hulljanak a könnyek.
Látom hogy a szép szó nem számít semmit,
De ha neked gondod van az nem érdekel senkit,
És te sírhatnál még mennyit, ha lenéznél mindenkit.
Az élet értelmét, már én se nagyon látom,
De azt az egyet igen, azt még megvárom,
Ahogy a pokol pora közt küzdesz a lelkedért,
Erre mondom mindig azt hogy könnycsepp a semmiért.
Látom hogy itt vagy, és hallom amit mondasz,
A kezeid között egy gilette pengét forgatsz,
Azért van ez, mert nem bírod a sok stresszt,
Hiába mondom hogy ennél már csak jobb lesz.
Cserben hagytál így hát én is tovább lépek,
Mert nem érnek már semmit a régi emlék képek.
Az élet értelmét, már én se nagyon látom,
De azt az egyet igen, azt még megvárom,
Ahogy a pokol pora közt küzdesz a lelkedért,
Erre mondom mindig azt hogy könnycsepp a semmiért.
Látom hogy a szemedből csorognak a könnyek,
Csak az a baj, hogy ezek nem az örömtől jönnek,
Szomorúan állsz a szakadék széle előtt,
És azt várod hogy egyszer valaki onnan lelök,
Pedig ha tudnád mennyi öröm van az életben,
Azt mondanád te is , uram bakker tévedtem,
visszahoznál engem ebből a sírboltból,
életkedvet kaptam ettől a pár sortól.
Az élet értelmét már, újra kezdem látni,
Az a lényege, hogy legyen bárki,
Akinek a lelkem kiöntöm egy aprócska dallal,
És aki nem olyan hogy hátulról megfarkal.
Yo.. Kössz....
Az élet történetéből vetít eléd egy képet,
Szárnyaid nőnének, ha önmagadat adnád,
cserébe viszont a könnyedet hullatnád.
A szívhez szóló dal, már nem érdekel senkit,
Ami az élet rosszdolgain egy csepnyit enyhít,
Azt azért remélem hogy elvárhatom tőled,
Ha bajba kerülnél, hát hulljanak a könnyek.
Látom hogy a szép szó nem számít semmit,
De ha neked gondod van az nem érdekel senkit,
És te sírhatnál még mennyit, ha lenéznél mindenkit.
Az élet értelmét, már én se nagyon látom,
De azt az egyet igen, azt még megvárom,
Ahogy a pokol pora közt küzdesz a lelkedért,
Erre mondom mindig azt hogy könnycsepp a semmiért.
Látom hogy itt vagy, és hallom amit mondasz,
A kezeid között egy gilette pengét forgatsz,
Azért van ez, mert nem bírod a sok stresszt,
Hiába mondom hogy ennél már csak jobb lesz.
Cserben hagytál így hát én is tovább lépek,
Mert nem érnek már semmit a régi emlék képek.
Az élet értelmét, már én se nagyon látom,
De azt az egyet igen, azt még megvárom,
Ahogy a pokol pora közt küzdesz a lelkedért,
Erre mondom mindig azt hogy könnycsepp a semmiért.
Látom hogy a szemedből csorognak a könnyek,
Csak az a baj, hogy ezek nem az örömtől jönnek,
Szomorúan állsz a szakadék széle előtt,
És azt várod hogy egyszer valaki onnan lelök,
Pedig ha tudnád mennyi öröm van az életben,
Azt mondanád te is , uram bakker tévedtem,
visszahoznál engem ebből a sírboltból,
életkedvet kaptam ettől a pár sortól.
Az élet értelmét már, újra kezdem látni,
Az a lényege, hogy legyen bárki,
Akinek a lelkem kiöntöm egy aprócska dallal,
És aki nem olyan hogy hátulról megfarkal.
Yo.. Kössz....
kapcsolódó videók
