Van nálam, a tarisznyámban sok-sok szúrós fegyver,
Ölni képesek azért a szervért, amit úgy hívnak: emberszív.
Sok álruhába bújt testnedv, fogfehérje és zsákból kibújt rajzszeg,
Próbálja elkapálni a testemből ezt az egyet.
Zsigert érint a mozdulatuk és a tarisznyámban a fegyver,
Rá ránt, de hiába, eltalált, kivágja és odébb áll
Nézi, jó ez valamire?
Jó csak úgy nézni ezt itt
Jó csak úgy hallani a
Dobogást, mi ritmust ad,
Hogy precíz legyen az egoizmusa!
Jó csak úgy tönkre tenni
Jó csak úgy ellopni a
Tajtékzott, kihűlt szívet
Zsebre tenni elvinni a
Viaszkos tárolóba
Kompótok között némi
Esély, hogy a rossz időben
Előveszik nézegetni