Ágrólszakadt cowboyok közt nevelkedtem én
Jól járt, aki korán reggel nem kötött belém
Majd elindultam megnézni mi vár a hegyen túl? Semmi!
Nem parancsolt nekem soha semmiféle úr
Más szemében furcsa tán, hogy magányos vagyok
Számomra ez évek óta régen megszokott
Feleség és jóbarátok, ugyan kinek kell?
Van egy lovam, s ő még eddig sosem árult el (Nyerítés)
Jöttem sehonnan, senki a nevem
Engem nem ismer erre senki sem
Menjek? Maradjak? Mindegy énnekem
Jöttem sehonnan, senki a nevem
Két kezem volt eddig is a biztos támaszom
Főleg, hogy ha mindegyikben volt egy pisztolyom
Kóbor kedvű ember vagyok, úgy mint az apám
S ezt mondom, ha megkérdezik, hol van a hazám: Mit tudom én!
Egy kocsma mélyén, whisky mellett üldögélni jó
De sok beszédre ilyenkor sem vagyok kapható
S ha egy szép lány rám nevet, én rögtön elviszem
De másnap reggel eltűnődöm, kellett ez nekem? Nem!