Deres fejjel, tiszta szívvel, jó kedvemben dalolok én néktek,
Mert a bánat és csalódás engemet már messze elkerülnek.
Olyan asszonyt adott a sors, kivel csak kis boldogságra vágytunk,
Azóta szép gyermekszemek ragyogják be a mi boldogságunk.
Nem járom én a kocsmákat, egy kis házban szeretetben élek,
Hisz az öröm és boldogság falai közt raktak örök fészket.
Dalba mondom örömeim, csak az igaz szerelemben hittem,
Havalakit megbántottam, megbocsátja tudom, a jó Isten!