Árnyalakok az életében, Kísértik őt minden éjjel
Elhagyta már minden érték,elfeledte a régi érzést.
Napfényben úszó reggelt,holdvilágos sötét éjjelt.
Haragjának tengerében úszik örök sötétségben!
Refrén
Romlott lelkét a szél fújja el,
Édes könnyét a fény szívja fel
Gyönge tesét a Föld nyelje el,
Ne kínozzuk, eresszük el!
Üres szemében a fény elveszett, egy mondat még a szívében rekedt.
Egy kérdés, amit régóta formál, Az élet, vagy inkább a halál
Lelke börtönét elhagyni kész volt, hátrahagyva mindent mi szép volt.
Megérezte az éj sötétjét, Meghozta az utolsó döntést.
Refrén
Romlott lelkét a szél fújja el,
Édes könnyét a fény szívja fel
Gyönge tesét a Föld nyelje el,
Ne kínozzuk, eresszük el!