Megpróbálok úgy földet érni, ahogy a felsebzett talpam és a törött szárnyam majd engedi.
Megpróbálok majd tovább repülni, csak utat kell törni, magamon újra erőt kell venni.
Egyre közelebb alattam már a célállomás és talán addig haladtam, mint bárki más.
Elértem célomat csak nem biztos hogy ég bennem a tűz
pedig szeretném.
Szárnyalhatnék fenn a magasban, de valamiért én itt ragadtam, fogalmam sincs, hogy mi a szabadság...hogy mi a szabadság.
Mikor megpróbáltam először bízni, önmagamban azt keresni amire tudok támaszkodni, belülről tartani.
Nézz fel,hogy mondd mit látsz!
Én soha nem adom fel, én kitartok amíg kell.
Egyre közelebb alattam már a célállomás és talán addig haladtam, mint bárki más.
Elértem célomat csak nem biztos hogy ég bennem a tűz
pedig szeretném.
Szárnyalhatnék fenn a magasban, de valamiért én itt ragadtam, fogalmam sincs, hogy mi a szabadság...hogy mi a szabadság.
Fáradt lelkem úgy érzem már elnehezül végleg, aludhatnék, de nem vagyok álmos, csak egy célért hajtok.
Mért futnék el,inkább szembenézek mindennel.
Én így bánok az élettel!