Fénylő neved súlyával
Rohanó szíveddel
Önmagadba merülsz
Harcod ma is megvívod
Hibáztass bárkit
Így a jó oldal marad egyedül
Látod-e, hogy mit akarsz?
Megkapod, de te mit adsz?
Ölelésed, a végtelen zápor lelkedben - hófehér szomorúság
Ölelésed, egy megbújt ébredő amaránt
hajnal földjén
Távol minden embertől
Ebben az új korban
Hű társad lesz a feledés
Érzed, vágyod, régi érintést
Hallod hangját, ez egy el nem múló hívás