PIM70: A tárgyak társasága – írók gyűjteményei a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jókai Mór sétapálcáitól Lázár Ervin nyakkendőgyűjteményéig
tovább
A balgák boldogsága
Lakat - A titkok őrzője
Tudom, hogy Hozzád nincsen sok közöm,
Csak szólok, hogy mindent elborít a közöny.
És felzabál bennünk mindent ez a gyom,
Én is küzdhetnék szívemért, mégis veszni hagyom.
Mert éppen ideje, ha végre már felébredsz,
És látni kezded lassan, hogy mindenben tévedsz.
Még, hogy önzetlenség, még, hogy felebarát,
Csak tévútra vezet a híres Joshi Bharat.
Semmi sincs ami, már megvédene Téged,
Ha magadra maradsz itt, azonnal véged.
Hiába is próbálsz már világgá szaladni,
Ha nem tanítottak meg életbe maradni.
S bár reggelente mindig tükörbe nézel,
Még hiszed, hogy bármit megvehetsz pénzzel.
Körülötted közben meg pusztít a nyomor,
S már látni sem mered, mert kifordul a gyomor.
Hát mit őrzöl magadban tanúságképpen,
Mi is lett belőled tulajdonképpen?
Hisz tudjuk, hogy Te sosem fogtál mellé,
De gondolkozz el azon, hogy mi tesz emberré.
Minek köszönheted, hogy ez lett belőled,
Tényleg senki nem várt soha semmit Tőled?
Csak meredten bámulsz a rózsaszín ködbe,
S csak a szíved pulzál a vérző öklödbe.
Hiszen a közöny benned mindent felperzsel
Mit nem állítok, meg többé semmilyen versel.
S bár nem érzed ezt a bajt most még nagynak,
Majd ráeszmélsz, hogy ha magadra hagylak.
De addig csak fölényes mosolyt oszt az arcod,
És megvívják helyetted mindegyik harcod.
S a győzelem után új élmények várnak,
S már észre sem veszed, úgy kiszolgálnak.
De hova kapsz akkor, ha majd Terád is lőnek,
És túl kicsi lesz majd hirtelen a szőnyeg.
Ha majd ott találod magadat a penge élén,
És rádöbbensz, hogy Te állsz most a szőnyeg szélén.
Kihez fordulsz akkor, ki nyújt segítséget,
Ki akadályozza meg a csúfos véget?
Ki lesz, aki bátran megvéd majd bármitől,
Mert ezt ugye Te sem nézed ki bárkiből?
Rád pillantok lopva s csalódást, okozol,
Mert hiába is vártam, mégsem gondolkozol.
Ez a 11. versszak mégsem fogtad fel,
Fősulis létedre nem az eszedért lopnak el.
Békén hagylak, inkább maradj hát magadban,
S ne érdekeljen, hogy melletted maradtam.
Mit valóságnak hiszel az a lelked fogsága,
Bekebelez némán: A balgák boldogsága.
Csak szólok, hogy mindent elborít a közöny.
És felzabál bennünk mindent ez a gyom,
Én is küzdhetnék szívemért, mégis veszni hagyom.
Mert éppen ideje, ha végre már felébredsz,
És látni kezded lassan, hogy mindenben tévedsz.
Még, hogy önzetlenség, még, hogy felebarát,
Csak tévútra vezet a híres Joshi Bharat.
Semmi sincs ami, már megvédene Téged,
Ha magadra maradsz itt, azonnal véged.
Hiába is próbálsz már világgá szaladni,
Ha nem tanítottak meg életbe maradni.
S bár reggelente mindig tükörbe nézel,
Még hiszed, hogy bármit megvehetsz pénzzel.
Körülötted közben meg pusztít a nyomor,
S már látni sem mered, mert kifordul a gyomor.
Hát mit őrzöl magadban tanúságképpen,
Mi is lett belőled tulajdonképpen?
Hisz tudjuk, hogy Te sosem fogtál mellé,
De gondolkozz el azon, hogy mi tesz emberré.
Minek köszönheted, hogy ez lett belőled,
Tényleg senki nem várt soha semmit Tőled?
Csak meredten bámulsz a rózsaszín ködbe,
S csak a szíved pulzál a vérző öklödbe.
Hiszen a közöny benned mindent felperzsel
Mit nem állítok, meg többé semmilyen versel.
S bár nem érzed ezt a bajt most még nagynak,
Majd ráeszmélsz, hogy ha magadra hagylak.
De addig csak fölényes mosolyt oszt az arcod,
És megvívják helyetted mindegyik harcod.
S a győzelem után új élmények várnak,
S már észre sem veszed, úgy kiszolgálnak.
De hova kapsz akkor, ha majd Terád is lőnek,
És túl kicsi lesz majd hirtelen a szőnyeg.
Ha majd ott találod magadat a penge élén,
És rádöbbensz, hogy Te állsz most a szőnyeg szélén.
Kihez fordulsz akkor, ki nyújt segítséget,
Ki akadályozza meg a csúfos véget?
Ki lesz, aki bátran megvéd majd bármitől,
Mert ezt ugye Te sem nézed ki bárkiből?
Rád pillantok lopva s csalódást, okozol,
Mert hiába is vártam, mégsem gondolkozol.
Ez a 11. versszak mégsem fogtad fel,
Fősulis létedre nem az eszedért lopnak el.
Békén hagylak, inkább maradj hát magadban,
S ne érdekeljen, hogy melletted maradtam.
Mit valóságnak hiszel az a lelked fogsága,
Bekebelez némán: A balgák boldogsága.
kapcsolódó videók
keressük!
