Vallomással tartozom én mindenkinek, kik ismernek, akik ma is szebbre, jobbra vágynak.
Nem vagyok én olyan ember, mint amilyent nótázgatva, kint az utcán napról-napra látnak.
Nem vagyok én olyan gazdag,
mint azt sokan gondolják, vagy épp másoknak rólam néha mondják,
S így vettem szívemre mindig, a magamé mellé sokak bizalmasan nekem elsírt gondját.
Vallomással tartozom én mindenkinek, bár régesrég tudom már, hogy hála nem jár érte.
Ha másokért sokat teszek, akkor sem, ha tőlem szóban úgy igazán ezt senki sem kérte.
A jó Isten jóságomért tudom, egyszer megjutalmaz, ahogy mások gyakran hangoztatják,
Mert szívemre vettem mindig a magamé mellé sokak bizalmasan nekem elsírt gondját.