Vén diófán madár dalol, odavárja a hűséges párját.
Fel-felnéz a kéklő égre, messze zengi csodaszép nótáját.
Vén diófa ágain már a levelek sok vihart megértek,
A szerelmes üzenetem vigye el a diólevél Néked.
Megüzenem szeretetem az elszálló őszi fellegekkel.
Szerenáddal, muzsikával, messze hangzó magyar énekekkel.
Vén diófa ágain már új rügyek csendesen fakadnak, /De/
A nóták, magyarnóták, a szívünkben mindig megmaradnak.