Fehérhajú édesanyám lelke elszállt régen.
Szelíd hangja most is itt zsong a fülemben mélyen .
Ha leszáll az este, fejemet lehajtom,
Áldó keze rajtam pihen, enyhül az én gondom.
Akkor volt szép az életem, mikor haza vártál,
Akáclombos széles utcán, kis kapunkban álltál.
Így van aki árva, nincsen aki várja,
Árván maradt kedves fiad a temetőt járja.