Búcsúzáskor azt mondtad, hogy szerelmünknek mindörökre vége,
Nem maradt más, csak a forró csókos órák gyönyörű emléke.
Ahogy lehull késő ősszel a virágok szirma,
Úgy múlt el a boldogságunk, úgy temettük sírba, -úgy temettük sírba.
Nem vész el a letűnő nap, ha esténként búcsút is vesz tőlünk,
Elszakított a sors minket, de egymáshoz mégis visszatérünk.
Elmúlik a földön minden, a virág, az élet,
Csak szerelmünk él örörkké, soha nem ér véget, -soha nem ér véget.