Csak egy álom volt, csak egy rövid csók,
S máris legyőzöttnek tűntek a kigyúrt macsók.
A látszat vonzalmát a tartalmiság váltotta,
Kését a valóság szerelmes szívembe mártotta.
Boldogságra vágytam pedig én is persze,
Ez álom marad viszont, csak veszett fejsze.
Nem látom magamat dobogó szívedbe,
Nekem nincs, olyanom mit szíved elhihetne.
Engem nem szoktak szeretni, magányos vagyok,
De a szívem most mégis van, akiért ragyog.
Belátom olykor rossz voltam Hozzád,
Így most a könnyeim vágyaim okozzák.
Zúg és tombol bennem itt ez az érzés,
Zokogok öledbe, ez szerelemféltés.
Olyanná tettél, amilyenné vágytam,
Mond a tökéletest miért benned találtam?