Reggel nyolc óra, indul a munka,
hajtom a melót, de senki se tudja,
hol jár az eszem.
Hiába figyelek, hiába nézek,
semmit se látok, semmit sem értek,
mi van most velem?
Álmos a város, álmos a reggel,
ne szólj hozzám, semmi nem kell!
Nem tudom, mi kell, hogy magamhoz térjek,
talán egy kis Eszterlövészek...
Este a klubban majd lehagyok bárkit,
dögösen járom a disco-funkyt,
vakít a fény, itt mindenki szép,
ez elég merész, olyan, akár a Melrose Place!