Bús romok fölött Angyal jelent meg,
Ajkával írta: Vége van a télnek.
Perzselő teste Jeges szívemhez ért,
Lelkem a hóba dőlt, Megigézett már rég.
Smaragdszín ékkő Szórja rám a fényt,
De sorsom átkozott Nem ad már reményt.
R: Kései hang - Téli táj Kései szó - Vége már
Csak belül - A Halál Található - Ránk talál
Kései hang - Téli táj Kései szó - Vége már
Csak fájva A Halál Elmondható - Ránk talál
Ha meghalt a Nap, Maradt nekem az éj
Most újra tél az úr, És csak a csend kísér.
Sötét emlékeim Csókod vad mérge,
Könnyű lépteid, Arcodnak fénye.
Lelkem a föld alatt Várja a testemet,
Messze az új ébredés A régi semmivé lett.