tkyd verze:

ez itt az utolsó előtti levél ezreknek
hogy sirassam az örömöt amit soha nem szerzek meg
ne legyenek ma gátlásaid velem szemben
néha pókerarcot vág az élet,de a szemem rebben
a halhatatlanok között felejthetetlen
hogyha megfejel a rímem senki nem felejt el engem
megsúgom testvér engem becsaptak az árnyékok
mert nem vagyunk nagy játékosok pusztán kicsi játékok
az álomgyárak világa újabb álmokat generál
ha felébredsz a mátrixból a valóság degenerál
a felnőttek világában elpusztulnak a felnőttek
mert nem tudják elviselni a tudatot hogy felnőttek
az embereknek lassan már csak neve van nem arca
minden ország között határzár ez a világok harca
engem marcangol a tudatom mert szebb életre születtem
de holnap reggel kivégeznek mert 2 hete füveztem
a flow-m olyan mély haver mint a közeg ahol élnem kell
az állatokat szeretem mert a fajtámtól félnem kell
az anyám meg az apám volt a kezdettől a 2 tanár
de ők sem emlékeztek már hogy merre szált a kék madár
én minden láncot leráznék,de mi vagyunk a láncok
nem a boldog élet húzta a szemem alá a ráncot
A tinik lenéznek mert nem oltok és nem fikázok
A szarban szar vagyok de ez költészet és nem hibázok
A jobbik énem sír nem érti a rosszabbik miért röhög
azért mert látja ahogy az emberiség vért köhög...

deego refr:

Egy hirtelen vezérelt ötlettől
haver én löklek föl , faszér vagy ön fennkölt,
Kiszakadtunk már rég a közegből
csak mert távol álltunk mindig is a közhelytől
Annyira rettegek a szövegtől
amit ti toltok mint pár ölebtől
Jól laktatok csupán a körettől
hát mi a szart akartok ti még a két öregtől...

sog verze:

látod a vágóhíd még üzemel
velem is kibaszik nemhogy a kis szűzekkel
mit mondjak neked mikor látom le vagy szarva
nő helyetted másik tess söpörnek avarba
egy dekadens világban mint egy dekk-revans végén
a homeless, a vérünkből köpünk el a szélén
a társadalom peremén az ilyen nem fenomén
marad a hiphop meg a földalatti renomém
tudod ez szeparál és védelmet épít
nem enged közel nyersé tesz megérik
a bomba bennem és bármely percben
szétrepülök a térben mert feszülök a stresszben
óó rohadj meg világ szálljá' le rólam
az agyamban rezegtek elbaszott egy szólam
látod a vörös fényt? na azok nem kurvák
ölelj meg tesó most dobnak ránk bombát...

deego refr:

Egy hirtelen vezérelt ötlettől
haver én löklek föl , faszér vagy ön fennkölt,
Kiszakadtunk már rég a közegből
csak mert távol álltunk mindig is a közhelytől
Annyira rettegek a szövegtől
amit ti toltok mint pár ölebtől
Jól laktatok csupán a körettől
hát mi a szart akartok ti még a két öregtől...

tibbah:

Pokol az élet minden nap meg akar mérgezni
Én olyan barbár lettem aki mégis tud érezni
Ez a való világ de itt tényleg minden valódi
Vagy szikla szívet növesztesz vagy te is elfogsz kallódni
Minden hivatal az anyját pénzért bassza
Ezért ürül ki olyan kurva gyorsan az a kassza
Marjátok egymás mint Chris Brown meg Rhyanna
Én esküszöm mindet széttépem mint a pirahna
Te ablakból nézted az utcát ahol felnőttem
Én a magad fajtát fejben mindig lelőttem
Jó gyerek voltam de később kicsit megtörtem
Az volt a bajom régen mindenkinek bedőltem
Ezért is lettem ilyen kibaszodt geci típus, mert
Megdőlt minden elmélet mi számotokra logikus
Nem várom a csodát mert át basz mind a kurvák, én
Megettem már sok szart a soraim azért durvák...

deego refr:

Egy hirtelen vezérelt ötlettől
haver én löklek föl , faszér vagy ön fennkölt,
Kiszakadtunk már rég a közegből
csak mert távol álltunk mindig is a közhelytől
Annyira rettegek a szövegtől
amit ti toltok mint pár ölebtől
Jól laktatok csupán a körettől
hát mi a szart akartok ti még a két öregtől...