Kerestem a jót, mert végig rossz volt,
Mindíg jött valaki, és rögtön el gáncsolt.
De mit várjak el, nem követelek semmit,
Hurrikán a földön, nem épít hanem pusztít.

Egyetlen strófa, megannyi vallomás,
Amíg nem látod, az biza csak hallomás.
Látomás az, amit életnek hittem,
Szemben áll a valóság, szétszakadok itt bennt.

Pontról pontra, csak szóról szóra,
Építeném életem, de mindíg ki oltva.
Ahogy a gyertyákat fújtam, sok szülinapi torta,
Merülök el végtelen, életemnek romja.

Összedől az egész, hogy építsem újra?
Gondolatok hada és tetteknek súlya.
Időd van arra, hogy a rosszat széppé tedd,
Ha nem cselekszel hirtelen, mindenedet elveszted.

Tévutakon járva, árnyékok és fények,
Egy csókot adtál a vége mi lett nézd meg.
Ami éjszaka biztos, reggelre mivé lett,
Egyedül a fotelban magam elé révedek.

Keserű sorsom csókodtól édes,
Semmi sem állandó mert minden véges.
Rémes olykor, de szép is tud lenni,
Magadban bízz mert meg tudod tenni!

refr.2x
Első az első, kiről mindenki álmodik,
A második az, mire minden meg változik.
Sok sok pofon, mire nem vártam,
Kezdet kezdetén nem erre vágytam.

Nekem a repp, mert nem sokat bírok,
Kergetem a ceruzát, és ameddig írok,
Életemet fürkészem sorokba
Hajtom a tollamat a rossz napokba

Bele, nem vágyom zajra csak csendre,
Rohan az élet de ki játszik benne?!
Egy test egy arc, néhány jellem vonás,
Papír és ceruza, az nekem az alkotás,

Rajzokba vésem milliónyi bűnöm,
Sorokba fektetem nem kellenne züllnöm.
Segítséget kérek, valaki mentsen meg,
Hátrálni soha, leszarom ha elvernek.

Nappal és éjjel rajtam a kényszer,
Tegyem vagy sem, megannyi kérdőjel.
Lelkeden nyugvó döntések súlya,
Egy a biztos nem kezdheted újra! héy

refr.2x
Első az első, kiről mindenki álmodik,
A második az, mire minden meg változik.
Sok sok pofon, mire nem vártam,
Kezdet kezdetén nem erre vágytam.