Ezerarcú délután
Az óra mégis ugyanúgy körbe-körbe jár
Unom a várost és unom a zajt
Sokszor érzem nincs már semmi, ami úgy
tényleg felkavar
Színes utcán kavar a szél
Tompa hangján egyedül csak rólad beszél
Lehetsz bárhol, bárkivel
Tudom, néha-néha fáj még, ahogy az emlék
tűnik el
refrén:
Mindegy már, rég nem érdekel
Minden más, de nem a régi kell
Valami új, ami rám talál,
Mert nekem ennyi jár!
Valaki kell, aki csak rám vigyáz,
Velem örül és velem is sír, ha fáj
Valaki kell, aki rám talál,
Mert nekem ennyi jár!
Elindulnék bárhová,
Messze szállnék, ahol minden új és más
Tiszta lappal kezdeném
És mindent ami itt tart, lassan elfelejteném.
refrén