Elmúlt a nyár és hamar elmúlt ez az ősz,
Az utcákat ellepi a hó.
Senki sincs már kinn csak én egyedül
Pedig nálad lenne jó, lenne jó.
Nem kérted tőlem, hogy mindig itt legyek,
De álmodban is vigyáztam rád.
Őrizd hát rólam a szép emlékeket
Ami mindig megmarad, s néha fáj.
Szép volt a nyár, de túl korán elfújta az ősz.
Az utcákon úgy süvít a szél.
Elhozza tőled a régi képeket,
Mikor együtt voltunk még, Te meg én.
Minden nap vártam, hogy újra átölelj
És elhittem, hogy örökké tart.
Már tudom jól, egyszer minden véget ér
Ha az álarc eltakar, eltakar.
refrén:
Valahol várnak még rám, engedj tovább utamon!
Ideköt minden hozzád, de ennyi volt.
Valahol várnak talán, de félek mégis megtalál
Egy érzés és a múlt.
Szó nélkül álltál és így is mentél el,
De még egyszer visszanéztél rám.
Nem mondtad el, akkor mért is búcsúzunk,
Hol rontottuk el, ki tudja már!
Nélküled ébredek, bár veled alszom el.
Hozzád húz egy láthatatlan kéz.
Látom, hogy jönnél, de nincs már több esély,
Hogy hozzám visszatérj, visszatérj!
refrén 2x