Forró csókja még itt ég a számon,
Bennem lángol még a szenvedély.
Kár, hogy mindez messze tűnő álom,
És róla csak egy fájó dal beszél.
Egyszer csak mindennek vége lesz majd,
Nincs az a csók, amely örökké tart.
Egyszerre minden csak emlék, csak emlék csupán.
Egyszerre visszanéz könnyes szemünk,
Vágyakra, dalra csak emlékezünk,
S nem futunk többé a délibáb fénye után.
Mindennek vége, szívemben béke, bús nyugalom.
Talán így könnyebb, a régi könnyet megsiratom.
Egyszer csak mindennek vége lesz majd,
Nincs az a csók, amely örökké tart.
Egyszerre minden csak emlék, csak emlék csupán.
Fájdalom még meddig lesz a sorsom?
Hajnal jön-e az éj köde után?
Ezt a bút szívemben végig hordom?
Vagy emlék lesz e fájó dal csupán?
Egyszer csak mindennek vége lesz majd,
Nincs az a csók, amely örökké tart.
Egyszerre minden csak emlék, csak emlék csupán.
Egyszerre visszanéz könnyes szemünk,
Vágyakra, dalra csak emlékezünk,
S nem futunk többé a délibáb fénye után.