1. Versszak: (Carp-E)
Én is érzem minden nap, a mi szerelmünk relatív
Amikor csak hozzám bújsz, duplán kettőt ver a szív
Ami velünk történt még számomra is hihetetlen
Megzavartál érzem, de amíg tudom kirekesztem
Bízok magamban, ahogy száz betűnek lába kel
Csak rólunk szólnak, pár furcsa érzést tárva fel
Megjelensz… miközben elmém mélyét tisztítom
Megijedek én is, úgy mozdul meg a szívizmom
Félek még… mert a hitemben is megingatott,
Lemondtam a szerelemről, de a múltam legyint ma ott
Az érzést rég elfeledtem, itt az idő, hogy felébressze
A szívem lett a tollam, ami a kezedben kel életre
Meghálálni nem tudom, csak próbálom megköszönni
Az elmúlt idő egyetlen szép emléket sem törölt ki
Nem búcsúzom mégis, így köszönök most tőled el
Az emlékem veled lesz a csillagokhoz lőve fel

Refrén:
Egy angyal hangja száll mikor csendül a dal
Égő szívem még fiatal
Nem menj el, ó ne hagyj itt
De a sors keze visszahúz, ha hívsz (Gyere, gyere mondd el, miért alakult így)
Nem te vagy rossz, az élet hív
Ne feledd el, mikor itt voltál,
És szívemből kérlek várj még rám!

2. versszak: (Shady)
Marionett báb… ezt mondja egy barát,
Hogy csak ez vagy számomra, mert hatalmas a táv.
Pedig, ölelnélek, csókolnálak éjszakákon át,
De nem tudom tekerni az időt, csak átélni a mát.
Néha úgy elegem van a világból, néha úgy eltűnnék pár évre,
Néha úgy érzem a tehetetlenség kényszerít térdre,
Ezért örülök, ha hozzám bújsz, a bút ezért teszem félre,
Ezért babusgatlak, őrizgetlek, becézgetlek félve.
Elszorul a torkom, mikor látom ahogy integetsz,
Ahogy távolodsz, és zokogsz, úgy sajnálom, hogy így szeretsz.
Inába szállt a bátorságom hiába vágyom Rád,
Mindkettőnknek be kell látni, hogy vége, nincs tovább!
Nehezen mondom ezt a szót, melyet leírni sem merek,
Melyért ezer vers szól, de nélküle egyik sem kerek.
Így ezek a sorok elmosódnak, az irka már csak tintafolt,
Bízva írtam, időt adtam, mert türelmem is birka volt.

Refrén:
Egy angyal hangja száll mikor csendül a dal
Égő szívem még fiatal
Nem menj el, ó ne hagyj itt
De a sors keze visszahúz, ha hívsz (Gyere, gyere mondd el, miért alakult így)
Nem te vagy rossz, az élet hív
Ne feledd el, mikor itt voltál,
És szívemből kérlek várj még rám!

Bridge:
Várj meg védj meg
Várj még értsd meg
Fáj még de kérlek ne menj még
Ha a búcsú könnyebb
Légy bárhol
Köztünk ez szóljon másról…

3. Versszak: (Horus)
Azt hittem minden éj, minden nappal mi ketten,
Eltévedtem, itt ülök most egy sötét rengetegben.
A parton üldögéltünk, átöleltél karjaiddal,
Most meg éget a kín, szétszáll hamvaimmal.
Minden mire egyszer, azt hittem, hogy igazi,
Nem fáj, de miért pont én nem várhatom?
Hogy megértse valaki bánatom.
Ne menj még el! Ne menj, csak ölelj
Még nem búcsúztál el, még nem készültem fel,
Még nem tudom mi vár, hova sodor a sors,
De hogyha mennem kell, vigyázz rám.
…
Soha többé, nem megyek a szívem után már,
Egyszer elhittem a mesét, hittem tárt karokkal vár,
Amire vágyom, miről álmodtam,
Minden emlékem itt hever előttem egy sáros lábnyomban.
De vigasztal magányomban a tudat, élni szeretnék,
Nem pedig eltűnni, hisz eljöhet aki szeret még,
Mosoly is költözhet-e házba, ha még eljutok,
De a gondok elől elfutni a halálomig nem tudok.

Refrén:
Egy angyal hangja száll mikor csendül a dal
Égő szívem még fiatal
Nem menj el, ne hagyj itt
De a sors keze visszahúz, ha hívsz (Gyere, gyere mondd el, miért alakult így)
Nem te vagy rossz, az élet hív
Ne feledd el, mikor itt voltál,
És szívemből kérlek várj még rám!

Egy angyal hangja száll mikor csendül a dal
Égő szívem még fiatal
Nem menj el, ne hagyj itt
De a sors keze visszahúz, ha hívsz (Gyere, gyere mondd el, miért alakult így)
Nem te vagy rossz, az élet hív
Ne feledd el, mikor itt voltál,
És szívemből kérlek várj még rám!