Portugál szerenád (April in Portugal)
Zsolnai Hédi
Egy égő szerenád a narancsfák tövén,
a szerelem dalát így küldöm neked én,
s míg száz buja virág ont illatot felém,
úgy érzem, hogy a szíved enyém.
Te portugál legény, most május éjjelén,
mondd, érzed ezt a forró tavaszt,
mely édes illatárt és száz orchideát,
s a szíveinkben vágyat fakaszt?
Ma egyedül miénk a május éji ég,
s a milliónyi csillagsugár,
s a könnyű éji szél, ha ablakodhoz ér
egy andalító dalt muzsikál.
Egy égő szerenád a narancsfák tövén,
a szerelem dalát így küldöm neked én,
s míg száz buja virág ont illatot felém,
úgy érzem, hogy a szíved enyém.
Te portugál legény, így május éjjelén,
a szíved tüzes, izzó parázs,
és minden mást felejt, kit egyszer rabul ejt
e tavaszéji édes varázs.
Ha hallod ezt a dalt, már karjaimba hajt,
és elfelejtesz minden veszélyt,
és vélem járod át az egész éjszakát,
e bűvös portugál tavaszéjt.
Egy égő szerenád a narancsfák tövén,
a szerelem dalát így küldöm neked én,
s míg száz buja virág ont illatot felém,
úgy érzem, hogy a szíved enyém.
Jöjj karjaimba hát, ha hív a szerenád,
az ajkamon úgy ég a lázas szomjúság,
úgy vágyódik a szám a csókjaid után,
mert szomjam ajkad oltja csupán.
E bűvös éjszakán
ha csókolhatna szám,
tudom, szerelmes lennél belém.
A tűz, mely bennem ég
úgy űz, úgy hajt feléd
a portugál éj forró szelén.
Ha véget ér a dal,
hát jöjj, siess hamar,
a hold behunyja majd két szemét.
A lágy szirmú virág meghajtja derekát,
s mi hallgatjuk a vágy énekét
Jöjj karjaimba hát...
a szerelem dalát így küldöm neked én,
s míg száz buja virág ont illatot felém,
úgy érzem, hogy a szíved enyém.
Te portugál legény, most május éjjelén,
mondd, érzed ezt a forró tavaszt,
mely édes illatárt és száz orchideát,
s a szíveinkben vágyat fakaszt?
Ma egyedül miénk a május éji ég,
s a milliónyi csillagsugár,
s a könnyű éji szél, ha ablakodhoz ér
egy andalító dalt muzsikál.
Egy égő szerenád a narancsfák tövén,
a szerelem dalát így küldöm neked én,
s míg száz buja virág ont illatot felém,
úgy érzem, hogy a szíved enyém.
Te portugál legény, így május éjjelén,
a szíved tüzes, izzó parázs,
és minden mást felejt, kit egyszer rabul ejt
e tavaszéji édes varázs.
Ha hallod ezt a dalt, már karjaimba hajt,
és elfelejtesz minden veszélyt,
és vélem járod át az egész éjszakát,
e bűvös portugál tavaszéjt.
Egy égő szerenád a narancsfák tövén,
a szerelem dalát így küldöm neked én,
s míg száz buja virág ont illatot felém,
úgy érzem, hogy a szíved enyém.
Jöjj karjaimba hát, ha hív a szerenád,
az ajkamon úgy ég a lázas szomjúság,
úgy vágyódik a szám a csókjaid után,
mert szomjam ajkad oltja csupán.
E bűvös éjszakán
ha csókolhatna szám,
tudom, szerelmes lennél belém.
A tűz, mely bennem ég
úgy űz, úgy hajt feléd
a portugál éj forró szelén.
Ha véget ér a dal,
hát jöjj, siess hamar,
a hold behunyja majd két szemét.
A lágy szirmú virág meghajtja derekát,
s mi hallgatjuk a vágy énekét
Jöjj karjaimba hát...
előadó:
Zsolnai Hédi
album címe: keressük!
megjelenés: 1957
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Raoul Ferráo
szövegíró: Brand István
Vécsey Ernő
stílus: Örökzöld dallam, sláger
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 8529
album címe: keressük!
megjelenés: 1957
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Raoul Ferráo
szövegíró: Brand István
Vécsey Ernő
stílus: Örökzöld dallam, sláger
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 8529
kapcsolódó videók
