Nem tudják azt, csak mi ketten, ugyebár,
Hogy a szíved örökre az enyém már.
Azt se kötjük senkinek az orrára,
A szíveink hogy találtak egymásra.
De hogyha a kisbíró kidobolja,
És a násznép ezt a nótát dalolja:
Gyere velem akáclombos falumba,
Oda viszlek két ölelő karomba.
Lagzi után felülünk egy szekérre,
S ráhajtod a kis fejed a keblemre.
Két karomba fog a tested pihenni,
Altatódalt fog a madár dalolni.
Én meg csak úgy juhászkutya módjára
Vigyázok a kicsi babám álmára.
Így érünk el szép csendesen falunkba,
Felébredsz a két ölelő karomba.