Régen volt megint lesz, mikor az a nap lesz,
Mikor Magyarország szabad és egész lesz.
Visszavesszük Erdélyt, ősi határaink,
Délvidék kalászát, Felvidék tájait.
Piros virág nyílik, fehér a bérctető,
Hegyek oldalában állnak a zöld fenyők.
Régen volt megint lesz, mikor az a nap lesz,
Mikor Magyarország szabad és egész lesz.
Amott van egy nagy ház, törvényszék a neve.
Törvényszék a neve.
Amit abba főznek, keserű a leve.
Abban van egy asztal búval leterítve,
Gyásszal leterítve.
Azon van egy pohár méreggel van töltve.
Sötétség takaróm, vánkosom a tégla,
Vánkosom a tégla.
Kígyók, békák szeme a világító gyertya.
Szállj el fecskemadár, Gömörön keresztül,
Szombaton keresztül,
Vidd el a babámnak ezt a szomorú hírt!
Ha kérdi hol vagyok, mondjad, hogy rab vagyok,
Mondjad, hogy rab vagyok.
A szombati fegyház vaságyán hervadok.
Sötétség takaróm, vánkosom a tégla,
Vánkosom a tégla.
Kígyók, békák szeme a világító gyertya.