Irány a magyar tenger,
Meleg a nyár, mindenkit elvakít.
Enyhül az este az utcán,
Soknyelvű tömeg vonz, vagy eltaszít.
Abszolút fölény az arcán,
Összegyűlt Európa, mind itt feszít.
Ott vagyunk mi is köztük,
A nyári bulik, a Balaton újra hív.
Nincs kedvünk lefeküdni,
Hajt a vérünk, az éjszaka megvadít.
Ref.:
Béküljünk meg, vagy rajtunk már a csoda sem segít,
De nézd mi történt, épp egy ember közelít,
Ember az utcán, faág a vállán, nagyon exkluzív,
Rongyokba burkolt teste láttán röhögünk.Óh, óh.
A nyarat nem felejtem,
Az öreg csöves emléke felvidít.
És amit tenni kéne,
Odafigyelni, ellesni tőle valamit.