Zórika:
Magamban éltem
S eljöttél értem,
A szerelemről nem tudtam
Semmit sem még...
Aludt a szÃvem,
De vártalak hÃven,
Mert tudtam, hogy eljön
Az álmom még.
Az erdÅ‘nek sÃrtam el,
Ha bánatom volt,
A társam a szél,
Jóbarátom a Hold.
És álmodtam ébren
Sok éjjelen át:
Hol vár majd
Az ismeretlen boldogság?
És halkan, csak halkan
Ne sejtse meg más,
Szép álomba hÃvott
Egy bűvös varázs...
Nézz rám, ha szeretsz igazán,
Érted tüzel úgy a szám,
Nézd, csak a tűz, csak a vágy
Lobog szÃvemen át,
Hidd el, Ãgy sohasem
Vártak rád!
Jöjj, ez a csók a tiéd,
Ami ajkamon ég,
Boldogabb szÃv sosem várt
Rád még!
Jöjj, ez a csók a tiéd,
Ami ajkamon ég,
Boldogabb szÃv sosem várt
Még rád!