Vége – bár nagyon szép volt –,
tegnap még velem tombolt,
de vihar készül elsöpörni –
értsd meg, itt már nincs mit tenni.
Hidd el, ez nem egy játék –
az élettől szép ajándék!
Hiába sírtam minden percért,
az elfelejtett éjszakákért!
Új út, egy újabb érzés –
hidd el, itt nincs több kérdés.
Gyönyörű volt minden perc,
de kérlek, engedj el!
Tudod, hogy fáj minden szó,
ha menni kell, hát így lesz jó.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom.
Engedj el, hisz mennem kell,
máshol vár, aki átölel.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom!
Nem kell a régi kérdés:
mért nincsen örök hűség.
Ha elhamvadt a gyertya lángja,
az ember a helyét nem találja.
Felkap egy újabb hullám, elsodor, bárcsak tudnám,
hogy merre hajt az édes álom –
a múlt perceit magamba zárom.
Új út, egy újabb érzés –
hidd el, itt nincs több kérdés.
Gyönyörű volt minden perc,
de kérlek, engedj el!
Tudod, hogy fáj minden szó,
ha menni kell, hát így lesz jó.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom.
Engedj el, hisz mennem kell,
máshol vár, aki átölel.
Elindulok, búcsúzom,
az életet újra álmodom! (3-szor)