Állsz a megállóban,
És az órádat lesed,
Állsz a tömegben ,
És a tájat kémleled,
Unod magad,
Nem tudod mihez kezdj,
Késztetést érzel,
Hogy cselekedj,
Beáll a busz ,
Te felszállsz reá,
Leülsz egy székre,
Hogy úgy indulj tovább,
Kényelmesnek érzed,
A székedet,
De nem veszed észre,
Hogy ezt csak képzeled!
Refr.:
Az elején vagy még,
Jöhet bármi!
Az út végéig,
Ki kell bírni,
Nem tudod még,
Mi vár reád!
Közel van már,
A végállomás!
Az alagút jelzi,
Az utad végét!
Talán már látod ,
A fényt az út végén,
Fáradt vagy már,
Alíg bírod,
Szeretnéd megásni,
Magadnak a sírod!
A végállomást közeledik,
Ráeszmélsz de minek,
A szemed csukva tartod,
Mert kinyitni nem mered!