Nem hiányzol
Szécsi Pál
Fáj a lépcsőn ülni egymagam a strandon.
Nem hiányzol, csak úgy éjféltájon.
Titokban sír utánad még a hangom.
Nem hiányzol, legfeljebb a ködben,
Mikor az arcod sápadt, mint a tej.
Nem hiányzol, csak ősszel, sűrű csendben,
Mikor a hullott lombon lépted koppan el.
Nem hiányzol! Csak, ha hull a zápor.
Gyenge, selymes arcod ragyog, mint a gyöngyszem.
Nem hiányzol, csak ha arcod látom:
Egyszerre ázott a csókban és a könnyben.
Nem hiányzol, hm, legfeljebb csak télen,
Mikor a tájat szélvész rázza fel.
Nem hiányzol? - ezt önmagamtól kérdem,
De buta kérdésekre senki sem felel!
Nem hiányzol! Csak ha mondják nékem,
Hiába tréfálsz nem vagy mégse víg.
Nem hiányzol, s én mégis azt remélem,
Hogy néked nem hiányzom én sem ugyanígy!
Hogy néked nem hiányzom én sem ugyanígy!
Lalalala...
Lalalala...
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Horváth Jenő
szövegíró: G. Dénes György (Zsüti)
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 4634