A csillagok hada
Bencze Márta
Szótlanul te meg én.
Mind a ketten várunk,
Míg búcsút int a fény...
A kezed kezemet becézi.
(A csillagok hada néz ránk!)
A szemed szememet igézi.
(A csillagok hada néz ránk!)
Lassan elül a városi zaj már,
Hold ragyog, susognak a fák.
Halkan dúdol a szél-
Ez a dal már jelzi, hogy alszik a világ.
Most nincs szavunk:
Ülünk és hallgatunk...
A szívünk úgy dobol idebent.
Csak erre vár
Az ezüst félhomály,
S vele a csókot kérő csend!
Közelít fejed a fejemhez.
(A csillagok hada néz ránk!)
Ez a perc örökre velem lesz,
Bármi is vár még rám.
Lassan elül a városi zaj már,
Hold ragyog, susognak a fák.
Halkan dúdol a szél-
Ez a dal már jelzi, hogy alszik a világ.
Most nincs szavunk:
Ülünk és hallgatunk...
A szívünk úgy dobol idebent.
Csak erre vár
Az ezüst félhomály,
S vele a csókot kérő csend!
Közelít fejed a fejemhez.
(A csillagok hada néz ránk!)
Ez a perc örökre velem lesz,
Bármi is vár még rám.
Legyen az első csók örökkön égő láng!