Régóta járok már az egyirányú úton,
De te máshol vársz, így nem találok rád.
Valahogyan eljutok, keresek egy csillagot,
Mely elvisz majd hozzád, végre együtt álmodhatnánk.
Nem akarok semmi mást, újra élni veled minden éjszakát.
Úgy fáj, tudom hogy az én hibám, csak várj tovább.
Keresem a szót, úgy jobb, ha elmondom mit érzek.
Nem is akarod újra érezni, hogy szükségem van rád.
Túl kell hogy éljem,
Távolságod bárhogy fáj
Nem is szóltál, el sem búcsúztál,
Várom, hogy egyszer talán majd rám találsz.
Ég a tűz még mindig, azt érzem,
Úgy vágyom rá, hogy a két karomba zárj.
Nélküled nem jó, álmatlan minden éjszakám,
Rég elindultam hozzád, megtalállak bármerre jársz.
Nem akarok semmi mást, újra élni veled minden éjszakát.
Úgy fáj, tudom hogy az én hibám, csak várj tovább.
Keresem a szót, úgy jobb, ha elmondom mit érzek.
Nem is akarod újra érezni, hogy szükségem van rád.
Túl kell hogy éljem,
Távolságod bárhogy fáj
Nem is szóltál, el sem búcsúztál,
Várom, hogy egyszer talán majd rám találsz.
Elfáradtam, megtettem mindent,
Nem gondoltam, hogy így mész tőlem el.
Százszor megbántam, nem láttam, mert elvakítottál.
Mégis, mégis úgy fáj.
Túl kell hogy éljem,
Távolságod bárhogy fáj
Nem is szóltál, el sem búcsúztál,
Várom, hogy egyszer talán majd rám találsz.
Túl kell hogy éljem,
Távolságod bárhogy fáj
Nem is szóltál, el sem búcsúztál,
Várom, hogy egyszer talán majd rám találsz.
Túl kell hogy éljem,
Távolságod bárhogy fáj
Nem is szóltál, el sem búcsúztál,
Várom, hogy egyszer talán majd rám találsz.