Ugyanúgy, mint más
Kovács Kati
látok, hallok, érzek, ugyanúgy, mint más.
Egy kis keserűség egy ideig lever,
apró gyönyörűség, ha ér, az ég felé emel!
Otthon néha csöndben, ugyanúgy, mint más,
elbújok egy könyvben, ugyanúgy, mint más.
Mintha menekülnék az emberek elől,
ám az egyedüllét, ha túl sokáig tart, megöl!
Én is örülök, ha nézhetem az arcodat,
én is örülök, ha hallhatom a hangodat,
én is örülök, örülök, ha van okom,
mert én is szeretek… álmodozom…
Élek, éldegélek… (Refr.)
Könnyem megered, lepereg az arcomon,
én sem szeretem, nem szeretem a bánatom.
Könnyen nevetek, úgy nevetek, ha van okom.
Élni szeretek! Álmodozom!
Élek, éldegélek, ugyanúgy, mint más,
látok, hallok, érzek, ugyanúgy, mint más.
Egy kis keserűség egy ideig lever,
apró gyönyörűség, ha ér, az ég felé emel!
Csak néha vagyok csendben, ugyanúgy, mint más,
Ha boldog vagyok, máris zeng az egész ház!
Egy kis keserűség egy ideig lever,
apró gyönyörűség, ha ér, az ég felé emel!
Hull a hó, a kéklő, hull a hó, a kéklő, ez más…
album címe: Suttogva és kiabálva
megjelenés: keressük!
hossz: 3:33
kiadó: Qualition
zeneszerző: Koncz Tibor
szövegíró: Hajnal István
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 3913