Kevés kellett volna, hogy érezzél
A mai nap mégis annyira szép
A gondok szerte-foszlóban állnak
És néznek engem, mint én Őt
A kínokból az álmokba
A felhőkből bele egy hullámba
A tengerből a Holdra föl
Az álmokból egy tisztább jó
Tovább kellett volna, hogy méricskélj
Mert a kezeim árasztják az erőt
A ruhám szárában csak a gondolat táncol
És néznek engem, mint én Őt
A sorok közt is nézni kell bármennyire jól vagy
Szemüveg nélkül is látni kell
Formáld jobbá vagy csak békén hagyni mernéd
De ébren légy
Mikor jön majd a Fény