Lépre mennek a fák
és levegőtlen a szobád
Csernobil lett a nap
és nyakig szennyvízben vagy
Baj, hogy nem hiszed el,
pedig itt van már közel,
a sarkon, a sarkon figyel!
A kannibál a barát,
aki ha megtalál, felzabál.
Por van a hamu alatt,
figyelmeztesd magad!
Mert baj, hogy nem hiszed el,
pedig itt van már közel,
a sarkon, a sarkon figyel!
De találsz egy láda pénzt,
hol váltod be?
Mi mindenre elég...
De nincs semmi meg.
Már rég csak egy fény, csak egy hang, csak egy kép:
az ember-szerű ellenség.
Az utolsó szalmaszál
egy kerozincseppre vár
és robbannak a falak
a koalaposzter alatt.
De baj, hogy nem hiszed el,
pedig itt van már közel,
a sarkon, a sarkon figyel!
Csípi a szemedet a füstje,
csavarja az orrod a bűze,
égeti az arcod a lángja,
de te lovat adsz alá, hogy csak csinálja...