Éjféltájban bűzös bárban
engem néztél szűk szoknyádban.
Karcsú testű kígyólányként
rám másztál a félhomályban.
Állattá vált minden ember.
Ez az a hely, ahol nem kell fény.
Vámpíroknak kínzó fegyver,
ha kell a nap izzó tűzzel ég.
Gyere kóstold meg a vérem.
Örök életet kap, aki hozzám ér.
Nem kérem a bérem,
csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.
Örökké él, aki hozzám ér.
Csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.
Párduclány állt két órán át.
Tűsarkúján lépett hozzám.
Száján bordó rúzs volt éppen.
Megkóstolta forró vérem.
Állattá vált minden ember.
Ez az a hely, ahol nem kell fény.
Vámpíroknak kínzó fegyver,
ha kell a nap izzó tűzzel ég.
Gyere kóstold meg a vérem.
Örök életet kap, aki hozzám ér.
Nem kérem a bérem,
csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.
Örökké él, aki hozzám ér.
Csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.
Örökké él, aki hozzám ér.
Csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.
Örökké él, aki hozzám ér.
Csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.
Gyere kóstold meg a vérem.
Örök életet kap, aki hozzám ér.
Nem kérem a bérem,
csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp.
Kóstold meg a vérem.
Örök életet kap, aki hozzám ér.
Nem kérem a bérem,
csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.
Örökké él, aki hozzám ér.
Csak fordítsd el a fejed
kell még egy csepp vér.