Néha szeretném azt, hogy csak egyedül legyek
A természetbe, hol körülvesznek a magas hegyek
Ahol nincsenek nagy terek, és nincsenek nagy utcák
Meg nem kell körül nézned, ha esetleg az úton futsz át
Az erdő halk moraja, patak csobogása
Ami a város nagy hangját mélyen maga alá ássa
Színvarázsa, ami lenyűgöz minden földi halandót
Még azt is, ki szerint senki sem hagyhat maradandót
Szeretnék a korral haladni, elismerést aratni
A legeslegtöbbet adni és nem csak lemaradni
A legjobb szavakat kapni, másokra is hatni
Hogy az utókornak példát tudjak hagyni
Félek, de nagyon, hogy az élet nevű vagyon
Kihasználatlan marad, és ezáltal agyon csapom
Mert nem lesz rajta haszon, amit tapasztalatban mérnek
A legnagyobb kincse ennek az érdekbarát létnek

Refrén:
Vétel Föld.Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Szétesett minden. Nem találom a helyem
Itt hagyok egy levelet alá írom majd a nevem.

Vétel Föld.Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Majd szépen, halkan, csendben innen szavalok
Ha egyszer talpra állok akkor csakis itt akarok

Romokban a tervek, hogy mi lesz meg mi volt
A rádióban egy szám felidézi a gyerekkort
De szerettem, családdal nevettünk nagyon sokat
Persze nem vettük észre, hogy, ki mikor szopat
Amikor csillogtak a szemek, a nevek, a játék
Jó szándék, ajándék csak ez létezett
Ma már a durva, kétezres évek,
Virtuális szerelem, hús helyére a gépek.
Amikor tudod, hogy ezt kapod
Ezt látod még sem szólsz,
Azt hiszed így van jól
Meg hogy ez nem torz,
Többek nevetnek rajtad, nem inkább veled,
Akaratlanul bemocskolódik a kezed.
Semmi tekerés, tű kössz.. nem kérek
Csak egy-két dolgot, amitől jobbak az évek
Szeretnék valakit, akivel csak ketten minden ellen
Szeretném, ha úgy lenne minden ahogy a tervem
Szeretném, ha nem lennének feszültek a napok
Szeretném azt mondani: Én még ugyanaz vagyok
Szeretnék rajtad egy mosolyt, ami nem csak álca
Szeretnék egy rádiót, ami ugyan azt a dalt játssza

Refrén:
Vétel Föld. Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Majd szépen, halkan, csendben innen szavalok
Ha egyszer talpra állok akkor csakis itt akarok

Vétel Föld. Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Majd szépen, halkan, csendben innen szavalok
Ha egyszer talpra állok akkor csakis itt akarok

Na szagoljunk a zacskóba a kép máris torzul
Igyunk még egy kortyot, attól minden jobbra fordul
Rám mordul a világ, mert nem mondom rá hogy szép
Kérdezem csak magam, mégis mit is szeretnék?
Szeretnék boldog éveket, meg diplomából pár százat
Szeretnék annyi pénzt, hogy kitömhessem a tárcámat
Szép karriert, szép nőt, aztán egy-két feleséget
Hogy gazdag üzletemberként a 4 gyerekemmel éljek
Egy dombon, a város szélén ahol a panoráma csodás
Nézni hogy lesz a lányomból elsős kisiskolás
Fehér kerítést a házam köré meg egy bernáthegyi kutyát
Amivel játszanak a kölkök, ha a medencét megunták
A fiam focimeccsén büszkén integetni,
Magamban azt gondolva, hogy megérte felnevelni
Aztán meghalni csendesen ötven akárhány évesen
A feleségem hallgatva, hogy ne menj el még édesem
De, nincs mér maradnom,amit szerettem megtettem
Mindig jóra törekedtem de hát így is megöregedtem
A végrendeletemben milliókat hagynék hátra
Hát így szeretnék átmenni a másik világba

Refrén:

Vétel Föld. Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Majd szépen, halkan, csendben innen szavalok
Ha egyszer talpra állok akkor csakis itt akarok


Vétel Föld. Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Majd szépen, halkan, csendben innen szavalok
Ha egyszer talpra állok akkor csakis itt akarok

Vétel Föld. Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Szétesett minden.Nem találom a helyem
Itt hagyok egy levelet alá írom majd a nevem.

Vétel Föld. Én itt maradok a Marson
Nincsen semmi, ami visszatartson
Majd szépen, halkan, csendben innen szavalok
Ha egyszer talpra állok akkor csakis itt akarok